Fekvése

Magyarország D-Ny-i részén, Baranya megyében a horvát határtól 30 km-re helyezkedik el.

A város megközelíthető közúton, Pécs, illetve Barcs felől a 6-os számú úton, Kaposvár irányából a 67-es úton, vonattal a Pécs-Nagykanizsa vonalon.

Története

Szigetvár a Dél-Dunántúl nagy történeti múltra visszatekintő, egyéni karakterű városa. Míg három oldalról – Dél-somogyi dombvidék, a Zselic domb-vonulata, Mecsek hegység – dombok, hegyek koszorúzzák, a táj dél felé, a Dráva síkjára tekint. A már a történelem előtti időkben is lakott hely számtalan emlékkel bír, hiszen mind a kelták-rómaiak-avarok, mind Botond törzse, majd a magyar királyok is fontos helynek tekintették. A hely első védett épületét az Almás patak mocsaras árteréből kiálló, szigetszerű földsávon építették meg. A sziget egykori birtokosai magukat „Szigethi” néven említik, a vár alapítójának a család egyik tagját, Anthemius-t tartják. Ennek unokája, Szigethi Oswald építtette az első erősséget, a kör alakú, háromemeletes lakótornyot. Ez képezte a későbbi belső vár magját. A sziget körüli mocsaras tavat idővel kimélyítették és földsáncokkal körültöltötték. A várat előbb a Garayak, majd enyingi Török Bálint birtokolta. 1543-ban Ferdinánd király tulajdonába került. XV. századi okmányok a városról, mint oppidumról szólnak, feltehető, a téglalaprajzú város ekkor már körülkerített, védett hely volt. A török támadások ellensúlyozására a várat és a várost megerősítik: 1548-1549-ben kiszélesítik a vár körüli tavat, megerősítik a sáncokat, megépítik a négyszögalaprajzú vár sarkain a földbástyákat, az északnyugatit már kőből készítik. A vár középpontjában a belső vár, a középkori nagy lakótorony állt, a belső vár kijáratát földsánc védte. Tömésfalból készítették a vár falait és szabálytalan alaprajzú bástyáit. Az Óvárost vert cölöpsor és széles vizesárok vette körül, a várral cölöphíd kötötte össze. A várost 6-7 m magas, sarokbástyákkal erősített tömésfalakkal védték. A megerősített Szigetvárt 1556-ban Ali budai pasa ostromolta, de csak a felperzselt Óvárost sikerült bevennie. 1558-ben kezdődött a vár nagyszabású megerősítése. Zrínyi Miklós várkapitánysága idején (1561-1566) alapították az Újvárost is. Az 1566-os ostrom idején pusztult el középkori kerek torony. A vár bevétele után a török azonnal megkezdte Szigetvár újjáépítését. Előbb a várat erősítik, majd a város középületeit építik meg. 1689-ben foglalják vissza a várat, a török elvonulása után a Vár és az Óváros teljes épségben jut a császáriak kezére. Ekkor építik ki az északi várfal kazamatarendszerét. Az Újváros 1686-ban porig égett. Az 1966-ban ismét városi rangot kapott Szigetvár mindig is a térség egyik legjelentősebb települése, szervező központja volt, e funkcióját ma is ellátja.

Szigetvár vára

Gazdaság

Cipőgyár
Konzervgyár
Hordógyártás
Üvegfeldolgozás
Turizmus

Nevezetességei

Zrínyi Miklós és I. Szulejmán szobra a Magyar–Török Barátság Parkjában (Metin Jurdanur alkotásai)

Vár (múzeum),
Római katolikus templom (eredetileg török dzsámi, később barokk stílusban átépítették, a híres bécsi festő, Dorfmeister freskója díszíti),
Zrínyi tér a város egyik jelképévé vált Oroszlán szoborral,
Vigadó, épült 1994-ben Makovecz Imre tervei alapján,
Salamon-ház,
Polák-kastély,
Magyar–Török Barátság Parkja a város határában,
török-ház (karavánszeráj),
Sóház,
Szigetvári Gyógyfürdő (A megújult gyógyfürdő a csupán strandolni vágyóknak is kellemes, nyugodt időtöltésre nyújt lehetőséget. Az elegáns, Zsolnay-kerámiákkal díszített épületben lévő medencék, jakuzzik és szaunák mellett nyitott jakuzzik valamint egy úszó-, és egy gyermekmedence is van.)
Turbéki kegytemplom (Szigetvár városának külterületén, a városközponttól mintegy 3 km távolságra található. A mai templom helyén temették el Szulejmán szultán szívét és belső szerveit, majd föléje egy nyolcszögletű aranyozott kupolájú síremléket emeltek (erre emlékeztet az 1913-ban elhelyezett emléktábla). Turbék mindmáig a mohamedánok egyik zarándokhelye Európában.Szulejmán türbéjét a XVII. század végén lebontották, helyére egy fakápolnát építettek. A mai kegytemplom 1760 és 1770 között épült fel. Főoltárára a Segítő Boldogasszony képét tették, mert közbenjáró segítségének tulajdonították a török fölött aratott győzelmet, az ország felszabadulását. A kőből faragott szenteltvíztartó még a török időkből való, eredetileg az iszlám vallás rituális mosakodásánál használták. A templomban Angster orgona található, utoljára 1983-ban restaurálták. Nagyboldogasszony napján Turbék a környék magyar, német és horvát katolikusainak közös búcsújáró helye volt.)